„Közép-Európa elmaradott a nyugati blokk országaihoz képest.” „Közép-Európa fejlettebb, mint a kelet, de mégsem tartozik a nyugathoz.” Biztos sokan találkoztatok már hasonló mondatokkal a mindennapokban. Az igazságtartalmuk nehezen vitatható. De hogyan húzzuk meg a határokat az említett blokkok között?

A történelem során számos példát láthattunk arra, hogy a térség országai vagy nemzetei valamilyen formában együttműködésre szánták el magukat vagy kényszerültek. A legismertebb kortárs példa a Visegrádi Négyek, de megemlíthetjük itt az Austerlitzi Háromszöget vagy éppen a Három Tenger Kezdeményezést, de a Monarchia is tekinthető ilyen csoportosulásnak, még ha ebben a résztvevő országoknak nem is volt egyenlő mértékű beleszólása.

A lokális együttműködések kialakulásához több tényező is hozzájárulhat. A közelség talán a legegyértelműbb indoka, de gondolhatunk a posztszocialista országok közös sorsára vagy egyes esetekben a nyelvi hasonlóságokra (szláv országok) vagy éppen a hasonló földrajzi adottságokra.

De akkor pontosan mi is tartozik Közép-Európához? Erre a kérdésre kerestük a választ két kollégámmal, Igari Andrással és Bálint Jankával. A következőkben a velük készített tanulmányunk eredményeit szeretném bemutatni.

Elemzésünk során az alapsokaságot az európai országok tették ki, kivéve az olyan miniállamokat, mint a Vatikán, San Marino, Andorra, Monaco és Liechtenstein, illetve Koszovót, amelyet számos európai állam nem ismer el, illetve kevés statisztikai adat áll róla rendelkezésre. A blokkok elkülönítésére egy statisztikai módszert, az úgynevezett klaszteranalízist használtuk. Ennek segítségével az egymással több változó tekintetében együtt mozgó országokat egy csoportba sorolja a rendszer. Azt, hogy hány csoport alakuljon ki, mi adtuk meg, így vizsgáltuk végig kettőtől egészen nyolc csoportig.

Az országokat a következő 22 mutató mentén hasonlítottuk össze. Kiválasztásuknál elsődleges szempontunk a jólléti prediktorok és a politikai attitűdöt reprezentáló változók összegyűjtése volt.

  Mutató Vonatkozó időpont   Adatforrás   Mutatócsoport
Csecsemőhalandóság    /    1000 születésre   2017   Világbank Egészségügyi fejlettség
Szülési anyai halálozás /100.000 szülésre   2015   Világbank Egészségügyi fejlettség
Születéskor várható élettartam   2017   Világbank Egészségügyi fejlettség
Állami egészségügyi kiadások (GDP%)   2016   Világbank Egészségügyi fejlettség
Krónikus betegségek miatti halál 65 év alatt /100.000 fő   2015   Eurostat Egészségügyi fejlettség
15-24 évesek közötti munkanélküliség   2017   Világbank Társadalmi-gazdasági fejlettség
Oktatásra fordított GDP %   2013-2017   Világbank Társadalmi-gazdasági fejlettség
Egy főre jutó GDP (PPP/fő)   2017   Világbank Társadalmi-gazdasági fejlettség
Képzettség – Egyetemi (tertiary) képzettek a 25-64 éves korosztályon belül (%)     2017     Eurostat   Társadalmi-gazdasági fejlettség
Urbanizációs index (%)   2017   Világbank Társadalmi-gazdasági fejlettség
Agrárium  részaránya   a GDP-ből (%)   2016-2017   Világbank Társadalmi-gazdasági fejlettség
Depressziósok aránya  a lakosságban (%)   2014   Eurostat Életvitel
Dohányzók aránya (%) 2017 Eurostat Életvitel
Pszichoterápiára járók aránya (%)   2014   Eurostat Életvitel
Élettel való elégedettség (1-10 skála átlaga)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat     Életvitel
Bizalom az EU-ban (%)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat     Politikai attitűd
Harcolna-e az országáért? (%)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat     Politikai attitűd
A politika fontosság az életben (%)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat Politikai attitűd
Gyerekvállalás (db)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat     Életvitel
Soha nem venne részt politikai demonstráción (%)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat    Politikai attitűd
A demokrácia rossz (%)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat     Politikai attitűd
EU-s lakosnak tartom magam (%)     2000-2014 Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat     Politikai attitűd

A kontinenst kétfelé bontva a határvonal nagyjából az egykori vasfüggöny vonalát követi, viszont érdekesség Csehország és Szlovénia helyzete, akik jelen esetben a nyugati blokkhoz kerülnek. Adja magát a kérdés: vajon ők beletartoznak-e az általunk ismert Közép-Európa fogalomba?

A    hatfelé   osztott   térképre   pillantva azonban  választ kapunk az előző
kérdésünkre, Csehország és Szlovénia visszatért a közép-európai csoportba. Ez az ábra nagyon jól elkülöníti a területeket egymástól fejlettség tekintetében. Megjelenik a legfejlettebb régió a skandináv államok vezetésével (térképen 4.), aztán a magországok  többek között Németországgal és Franciaországgal (5.), a mediterrán országok (3.), a keleti blokk országai (6.), és végül a számunkra legfontosabb, a közép-európai országok (1.).


Érdekesség, hogy a köztudatban élő magyar, szlovák, lengyel, cseh, szlovén, horvát hatos mellé csatlakoztak a balti országok, Szerbia és Fehéroroszország. Utóbbi ország relatív nyugatra húzása (az, hogy nem az ún. kelet-európai klaszterba került) az Európában egyedülálló, az orosz gazdaságtól és gázimporttól függő (és a nyomott árak miatt a nagyfokú eladósodást is ideig-óráig elkerülő), a szovjet rendszer és a piaci igények hibridjeként létrejött belarusz gazdasági modellnek köszönhető, amely a FÁK-országokénál kedvezőbb jóléti mutatókat eredményez.

Összességében elmondható, hogy nem egyértelműek a közép-európai régió pontos határai, mi kísérletet tettünk egy felosztás létrehozására, de nem kizárt, hogy más mutatók mentén teljesen más felosztást is kaphatunk. Mindenesetre a felzárkózást tekintve fontosnak gondolom a lokális együttműködéseket, melyek segítségével utolérhetik a fejletlenebb országok fejlettebb társaikat, és egy egységesebb, erősebb európai piac alakulhat ki hosszú távon.

Szerző