A Coca-Cola kampány margójára

A Coca-Cola 2019 augusztusában nagy ívű reklámkampányba kezdett immáron Magyarországon is, a “Love is love” szlogennel. A plakátokon háromféle pár volt látható, két azonos nemű, és egy heteroszexuális pár. Az akció éles visszhangot váltott ki: sokan felhördültek a homoszexuális párok megjelenítése miatt, mások pedig védelmükbe vették a kampányt. Ebben a cikkben jogi és társadalmi szempontokat elemezve kutatom, kinek lehetett igaza a kialakult vitában. 

Kép forrása: https://www.facebook.com/cocacolahu/photos/

A véleménynyilvánítás szabadsága

Magyarország Alaptörvénye “Szabadság és felelősség” című fejezetében a IX. cikk első bekezdése szerint mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. Felmerülhet a kérdés, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., mint gazdasági társaság, rendelkezik-e a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogával. Az Alaptörvény I. cikk 4. bekezdése szerint azon alapjogok, melyek természetüknél fogva nem csak az embert illethetik, megilletik a törvény alapján létrehozott személyeket, azaz a jogi személyeket is. Magyar jogszabály nem tartalmaz olyan taxatív felsorolást, amely leírná, milyen alapjogok illetnek meg jogi személyeket, ezért a joggyakorlat adhat némi kapaszkodót. A magyar jogalkalmazásban nem találunk arra utaló véleményt, hogy a jogi személyeknek ne lenne joguk a szabad véleménynyilvánításra (még akkor is, ha véleményük nyilvánvalóan a mögöttük álló személyek véleményéből származtatott), ezért el kell fogadnunk, hogy a Coca-Cola ennek alapján szabadon vélekedhet adott esetben akár a homoszexualitás kérdéséről is.

Van-e korlátja?

Joggal merül fel a kérdés, hogy létezik-e korlátja a véleménynyilvánítás szabadságának. Józan ésszel felmérve természetesen kell, hogy létezzen, de hol vannak rögzítve ennek a jogi feltételei?

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 10. cikke tárgyalja a lehetséges korlátokat. A cikkben a jogalkotó egyértelművé teszi azt az álláspontot, hogy mivel ezen jogok gyakorlása felelősséggel is jár, a jogok terjedelmének korlátozhatónak kell lennie. Nevesített korlátja a véleménynyilvánítás szabadságának a köznyugalom és a közerkölcs védelme. Ezt az álláspontot fogadja el a magyar jogalkalmazás is, amit alátámaszt többek közt Halmai Gábor egyetemi tanár véleménye is. Az Alaptörvényben a közerkölcsi kritérium szó szerint nem olvasható, de közvetetten tartalmazza azt a IX. cikk 4. bekezdése, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. 

Erkölcs?

Nyilvánvaló, hogy ha az Alaptörvény szó szerint tartalmazná a közerkölcsi korlátot, heves viták öveznék, hogy a homoszexuális párokat ábrázoló plakátok sértik-e a közerkölcsöt, köznyugalmat. A liberális felfogás szerint az emberiség A pontból B pont felé halad például annak a tekintetében is, hogy milyen hozzáállást tanúsít a homoszexuálisok irányába. A liberális véleményformálók szánakozva tekintenek azokra az általuk fejletlennek és barbárnak bélyegzett társadalmakra, amelyekben a homoszexualitás kevésbé körülrajongott. Fejlődési folyamatként látják az elfogadottság emelkedését, amelyet a Coca-Coláéhoz hasonló érzékenyítő kampányok elősegíthetnek. 

Magyarország Alaptörvénye számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyből következtethetünk az erkölcsi minimumra. Ilyen rendelkezés az, hogy a család a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség (L. cikk), valamint, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre (XVI. cikk 1. bekezdés). A teljes “Nemzeti hitvallás” rész egy olyan értékrendszert ír le, amely a kereszténység hagyományaira helyezi az államot. Logikailag ide kapcsolódhat a IX. cikk 5. bekezdése is, amely rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás nem irányulhat többek között vallási közösségek megsértésére. Ide nem csak a Magyarországon élő keresztények tartoznak, hanem minden egyéb olyan vallási közösség tagjai is, amelyeknek a hitrendszerében a homoszexualitás negatív előjelet kap.

Kép forrása: freepik.com

A politikai-ideológiai kontextus

Nem célszerű egy ilyen ügyet önagában elemezni, érdemes lehet szélesebb perspektívában nézni. Európában és Amerikában is azt tapasztaljuk, hogy a homoszexuális propagandának egyre nagyobb teret biztosítanak. Ami régebben csak Pride felvonulás volt, az nemrégiben Pride-hét lett, legújabban pedig már Pride-hónappá fejlődött, melyet idén júniusban ünnepelt a magyarországi közösség. Számos olyan riport készült, amelyben a megkérdezettek elmondják, hogy munkahelyük megtartása volt a tét akkor, amikor dönteniük kellett a részvételről. Szintén idei hír, hogy az Egyesült Államokban kirakatokat törtek be, ha a Pride hónap alatt nem díszítették fel azokat szivárványszínű kiegészítőkkel. Ehhez hozzájárul az is, hogy a nyugati filmekben, sorozatokban is egyre nagyobb arányban szerepeltetnek homoszexuális karaktereket. Kétséges, hogy lehet-e kvótáról beszélni, de mindenképpen szembetűnő a tendencia.

De mi köze van mindehhez egy üdítőitalgyártó multinacionális vállalatnak? A kapitalizmus korában ezeknek a cégeknek elsőszámú érdeke a profittermelés, ami önmagában nem kifogásolható. Kifejezetten üdvözlendő, ha egy multicég úgy dönt, hogy vagyonának egy részét társadalmi felelősségvállalásra fordítja. Ennek lehet egy módja a tájékoztató kampány is. Az azonban kérdés lehet, hogy egy efféle vállalat miért nem egy olyan, mindenki által egyetemesen elfogadott cél érdekében kampányol, mint akár például a természetvédelem, vagy az egészség megőrzése? A Coca-Cola Company a világ legnagyobb műanyagszennyező vállalatai között van. Minden bizonnyal elenyésző lett volna azok száma, akik rossz néven vennék, ha a vállalat azzal kampányolna, hogy környezetbarátabb gyártási eljárást alkalmaz a továbbiakban, vagy felhívná a figyelmet az újrahasznosítás szükségességesére. Elvégre köztudottan klímaváltozás (klímakatasztrófa) van – mondják sokan.

A Coca-Cola által választott szlogen önmagában megnehezíti bármilyen ellenkampány indítását, hiszen a szerelem, az valóban szerelem. Ez egy tényállítás, nem túl nagyívű ugyan, de annál könnyebben kommunikálható. A probléma ott kezdődik, hogy ezt összekapcsolják a homoszexualitással, így, ha valaki csak az utóbbi propagálása miatt háborodik fel, a szerelem első számú ellenségének bőrébe is belebújtatják. Amellett persze, hogy az illető homofóbnak lesz bélyegezve.

Az eredmény

A társadalmi elégedetlenség (médiakampányok, politikai diskurzusok, aláírásgyűjtés) következtében (bár a vállalat szerint nem ezek miatt) a plakátok végül gyorsan le is cserélődtek, eltűntek a párok, maradt a szlogen és a szivárvány. Félsiker – értékelik a kampány ellenzői. Homofóbia – csóválják a fejüket a liberálisok. 

A tanulságot is célszerű levonni. Úgy tűnik, az emberek nem mindenhol értékelik, ha Atlantából mondja meg nekik a kólagyártójuk, hogy mit gondoljanak a szerelemről. Az utálkozás viszont egyik oldalról sem megoldás. Úgy tűnik, Magyarországon létezik egy társadalmilag széles körben elfogadott norma, amely ellenáll a lopakodó megváltoztatás kísérleteinek. Kérdés azonban, hogy lesznek-e további próbálkozások, amelyek propagandának használnak fel egy három szóból álló, ártalmatlan mondatot.

Kapcsolodó cikkek

Nemzettudat: a jövőnk kulcsa

Szükséges egy politikai törésvonalak fölött álló, egységes nemzettudat, amely képes létrehozni olyan egyetértési pontokat, ahol a

48 óra offline

17 óra és 34 perc. Eddig bírtam offline. Te mennyire vagy internetfüggő?