Létezik-e az egyetemes kultúra?

Nemzeti-e, vagy inkább egyetemes a kultúra?

A kultúra a leggyakoribb értelmezés szerint nem más, mint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. Mivel az emberiség egymástól elkülönülő társadalmakban él, ezek kialakítják önálló kulturális mintáikat. A nemzeti kultúrákból áll össze a magasabb rendű, egyetemes kultúra, amelynek elemei jelen van minden közösségben, bár különböző értelmezési közegekben.

A fenti fogalmak a Nyugat gondolkodására jellemzőek. Maga a nemzet szó is egy európai találmány, amelyet egy európai eszme, a nacionalizmus terjesztett el. A nyugati ember, mivel csaknem fél évezredig uralta a világot, hajlamos a saját látásmódja szerint értelmezni más társadalmakat. Ez a téves gondolkodás pedig gyakran vezet félreértésekhez és hamis következtetésekhez.

A Föld 1900-ban – a gyarmatbirodalmak fénykora. Forrás: global.oup.com

A kultúrák különbözőségeinek egyik legnevesebb 20. századi szakértője, Samuel P. Huntington 8 + 1 civilizációra osztotta fel a világ társadalmait. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című művében arról ír, hogy a hidegháború lezárásával a világideológiák (fasizmus, kommunizmus és liberális demokrácia) összecsapása véget ért, a társadalmak harcának tárgyát pedig újra egy sokkal elemibb jelenség, a kultúrák közötti vetélkedés váltja fel.

Huntington rendszerében egyetemes kultúra nem létezik. A kulturális szerveződés legmagasabb szintje a civilizáció. A civilizációkat olyan társadalmak alkotják, amelyek fejlődésük során szoros kapcsolatban álltak egymással, és ezáltal egymáshoz nagyon közel álló értékek alapján szervezték meg kulturális identitásukat. A kultúra alapját rendszerint a vallás képezi, hordozója pedig a nyelv. Ebből kifolyólag civilizációk is általában közös vallású vagy nyelvű kultúrákból születnek.

A Föld civilizációi Samuel P. Huntington szerint. Forrás: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

A civilizációk nem egyenlők. Vannak fejlettebb és kevésbé fejlett civilizációk, ahogyan vannak felemelkedők és hanyatlók is. Egyes civilizációkat sok társadalom alkot, emiatt polarizáltak, de van teljesen homogén is. A heterogén civilizációk akkor sikeresek, ha van egy erős magállam, amelyben a legtökéletesebben megtestesülnek az adott kultúrkörre jellemző értékek. Fontos alapvetés még, hogy a civilizációk halandók és ki vannak téve a történelemnek. Fennmaradásuk érdekében folyamatosan meg kell újulniuk.

Magyarország a nyugati-keresztény civilizációhoz tartozik. Ahogyan említettük már, évszázadokon keresztül ez volt a legsikeresebb kultúrkör a Földön. A gyarmatosításon keresztül az egész bolygón elterjesztette saját értékrendjét, melynek gyökerei a judeo-keresztény erkölcsiségből és a kapitalista gazdaságfelfogásból erednek. A két világégés és az azt követő hidegháború után azonban a világ polarizálódott, és az addig elnyomott vagy elmaradó civilizációk új erőre kaptak. Hamarosan egyértelművé vált, hogy a modernizálódás nem vezet a nyugati értékrend kialakulásához, a technológiai fejlődés pedig nem változtatja meg az idegen kultúrkörök számunkra elfogadhatatlannak bélyegzett szokásait.

Civilizációk egymás közötti kapcsolatai Huntington szerint. Minél vastagabb a vonal, annál nagyobb az ellentét. Forrás: DhakaTribune.com

Visszatérve az eredeti kérdéshez, Huntington nyomán tehát nemzeti és egyetemes kultúráról csak saját civilizációnkon belül beszélhetünk. Míg nyugaton a társadalmak többnyire nemzetállamokba tömörülnek, az iszlám civilizációban például az állam, vagy a nemzet másodlagos szerephez jut, a legfontosabb társadalomszervezeti alapegység továbbra is a törzs. Ugyanígy az egyetemes kulturális értékek esetén, míg nálunk az egyén szabadsága mindenek előtt való és univerzális, addig a sinikus (kínai) civilizációban az egyén csupán a nagy egész egy alkotója, a gépezet egy fogaskereke. Ahelyett tehát, hogy a saját értékrendünket erőltetnénk más kultúrkörökre, saját civilizációnk megújítására kellene törekednünk.

A nyugati-keresztény civilizáció ugyanis bajban van. Az óceán másik partján lévő magállamunk, az Egyesült Államok, és Nyugat-Európa közötti társadalmi-kulturális szakadék egyre mélyül. A kommunista elnyomás alól felszabadult Közép-Európa pedig szintén éles érdekellentétbe került a nyugattal. Be kell látnunk, hogy az idealista univerzalizmus eszméje tévút, a nyugati értékrend nem egyetemes, és nem feltétlenül kívánatos alternatíva mások számára. Saját kulturális nyitottságunk pedig veszélyesen felhígíthatja identitásunkat, mivel a hozzánk érkező idegenek szilárdabb kulturális önazonossággal rendelkeznek.

A megújulás egyetlen módja a nemzeti kultúra megerősítése marad, hiszen az egyetemes nyugati kultúra csak nemzeti keretek között kaphat kézzel fogható tartalmat, és válhat más kultúrkörök értékrendjének igazi versenytársává.

Kapcsolodó cikkek

Svábhegy

Svábhegy a főváros legzöldebb területe a XII. kerületben. Feljegyzések szerint a nevét onnan kapta, hogy 1686.

2006 és a Z generáció

Manapság a gyerekek TikTokon tájékozódnak, legfeljebb a telefon által feldobott hírgyűjteménybe lapoznak bele. Ennek a generációnak

2006 és egy család

2006 ősze a mai politika a vonatkozásában korszakalkotó momentum: az akkori eseményeket sokan a képernyők előtt