A nemzeti kisebbségben élő magyarság számára – Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben és Vajdaságban – a megmaradás a tét. Ezért nem csak helyben kell megküzdeniük a közösségeknek: fennmarásukhoz az is létfontosságú, szervesen be tudni-e illeszkedni az adott ország közösségeibe. Ennek egyik eszköze a parlamenti mandátumok megszerzése: ennek révén nemzeti közösségek a törvényhozásban is hallatni tudják a hangjukat az országos és az őket érintő kérdésekben. Egy nemzeti kisebbség számára a parlamenti mandátum megszerzését megnehezítheti a saját szervezetlenségéi és bátortalansága, vagy ha a választókerületeket eleve úgy rajzolják fel, hogy ne nyerhessen.

Elsőnek vizsgáljuk meg a 150 ezres kárpátaljai magyarság helyzetét. A többségi nemzethez képest a kárpátaljai magyarok számban kevesen vannak, mégis fejlett érdekképviseleti hálózattal rendelkeznek.

A Szovjetunió felbomlása után Ukrajnában először 1994-ben került sor parlamenti választásokra. 1998-ban és 2002-ben vegyes választási rendszert alkalmaztak, négy százalékos bejutási küszöbbel. 2006-ban már arányos rendszerben tartották meg a választásokat, a bejutási határt három százalékra csökkentették, és megjelentek a politikai palettán az első nemzetiségi alapon szerveződött pártok – mindkettő a magyaroké. A kárpátaljai magyarság számára a parlamenti választáson történő részvétel az érdekképviseleti szervük, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség legitimitását erősítette, ami  1989. február 26-án alakult meg Ungváron. A 2006-os parlamenti választások előtt azonban módosították az ukrán választójogi törvényt: a voksoláson csak pártok indulhattak, így 2012-ig nem volt magyar képviselő a kijevi törvényhozásban.

A legutóbbi ukrajnai parlamenti választásokat 2019 júliusában tartották. Kárpátalján az ukrajnai régiók közül a legalacsonyabb volt a részvétel – részvételi arány alig haladt meg a 30 százalékot. Három jelölt indult, egyiknek sem sikerült kellő szavazatot elérnie, hogy parlamenti mandátumra tegyen szert. Az előző parlamenti ciklusban a magyarokat a kijevi Legfelsőbb Tanácsban Brenzovics László képviselte, de erre a ciklusra képviselő nélkül maradt a kárpátaljai magyarság.

Ukrán Legfelsőbb Tanács
Forrás: karpatalja.ma

Ha egyetlen parlamenti képviselő van, szimbolikusnak tűnhet a szerepe, de ne feledkezzünk el arról sem, hogy egy politikai közösség  jelen esetben a kárpátaljai magyarság – erejét a választásokon elért eredménnyel tudja megmutatni. A rájuk leadott szavazatok révén léphetnek fel képviselőik hatékonyan a választókért, oly módon, hogy az adott közösség érdekeit figyelembe véve szülessen meg a döntés. Hatékony érdekképviseletre akkor számíthat a régió, ha az ügy mellett egységes erő bontakozik ki, nagyobb felelősséget vállalva saját sorsának alakításában.

A kárpátaljai magyarok helyzetéhez hasonlítható a felvidéki magyaroké is, már ami a parlamenti képviseletet illeti. Az országban 2020. február 29-én tartottak parlamenti választásokat, ahol a magyar közösség képviselőinek nem sikerült parlamenti mandátumot szerezni. Így a közel 450 ezres magyarság az elkövetkezendő ciklusra képviselet nélkül maradt, pedig a számarányuk sokkal magasabb, mint Ukrajnában. A hivatalos adatok szerint az arányuk az ország lakosságában a folyamatos sorvadás után is még mindig 8,5 százalék. Az egyetlen magyar választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás viszont csupán 3,9 százalékot ért el, ami jócskán elmarad az ötszázalékos küszöbtől.

A szlovák parlamenti választásokat arányos rendszerben tartják, a rendszer 1990 óta lényegesen nem változott. A magyar közösségek érdekeit leginkább a Magyar Közösség Pártja (MKP) képviseli, akinek az előző választásokon sem sikerült megugrani az 5%-os parlamenti küszöböt. A magyar-szlovák Híd-Most párt ezúttal szintén nem jutott be a szlovák törvényhozásba. A magyar pártok sikertelensége nagyban betudható a két lista közötti összefogás hiányának.

A szlovákiai magyar közösség szempontjából az a legfőbb probléma, hogy az MKP-ra a  legutóbbi három voksoláson leadott körülbelül 100  000 szavazat már harmadszor parlamenti képviselet nélkül maradt és marad most is.

Az amúgy is csökkenő létszámú szlovákiai magyarság számára eddig az együttes indulás általában a mandátumok 10–11 %-át volt képes hozni, így külön-külön viszont még a törvényhozásba jutáshoz sem volt elegendő.

Más a helyzet Romániában, ahol a magyarság az ország lakosságának 6.5 százalékát teszi ki. Számukra a képviselő helyek megszerzését lehetővé teszi a választási rendszer. A választást megyei listás, arányos rendszerben tartják, a parlamentben 134 szenátori és 329 képviselői mandátumot osztanak ki, így a két ház végleges összetétele 463. A parlamenti küszöb öt százalékos, a pártszövetségek számára emelt szintű küszöb van érvényben, de létezik egy alternatív küszöb is: ennek értelmében a választási szereplők is teljesíti a bekerülés feltételeit, és eredményének megfelelő arányban mandátumokhoz jut, amely öt százaléknál kevesebb érvényes voksot gyűjt, de legalább 4 megyében megkapják az érvényes szavazatok legalább 20 százalékát. A gyakorlatban utóbbi rendelkezés a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára jelent biztos helyet a parlamentben, ugyanis ők rendelkeznek egy olyan koncentrált szavazói bázissal, ami lehetővé teszi számukra az alternatív küszöb megugrását.

A 2016-os választáson az Romániai Magyar Demokrata Szövetség a negyedik legnagyobb frakciót alkotja a parlamentben: 21 képviselővel és 9 szenátorral. Az RMDSZ-n kívül léteznek még magyar pártok, ilyen többek között az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, de nekik nem sikerült parlamenti mandátumra szert tenniük.

Az RMDSZ eddigi választásokon elért eredményei
Forrás: https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/NPKI

Az együttműködés az erdélyi magyar választópolgárok érdeke. Az RMDSZ országos és helyi szinten is ellátja a magyarság közképviseletét. 1999 óta tagja az Európai Néppártnak, 1991 óta pedig az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának is.

Az országban 2020-ban esedékes a parlamenti választás, így a magyar pártok ismételten vizsgázhatnak a magyarság érdekeinek képviseletében a román törvényhozásban.

A szerbiai választási rendszer kedvezőbb az ukrán és a szlovák gyakorlatnál, ahol a kisebbségek kedvezményes bejutása semmilyen módon nincs biztosítva a parlamentbe. Romániával szemben itt nincs garantált kisebbségi parlamenti hely intézményét, de a kisebbségek számára a bejutáshoz nem szükséges az öt százalékos küszöb elérése. Helyette az ún. természetes küszöb biztosítja a kisebbségek parlamentbe jutását.

A Vajdasági Magyar Párt (VMSZ) az az erő Szerbiában, amely felkarolja és képviseli a magyarok érdekeit országos szinten is.

A 2016-os választások eredménye azt mutatja, hogy továbbra is a legtámogatottabb magyar politikai szervezet: négy mandátum megszerzésével sikerült megőriznie a kisebbség érdekérvényesítő képességét.

A VMSZ annak ellenére ért el sikert, hogy egy kisebbségi mandátum megszerzéséhez a parlamentbe bejutott pártok magasabb száma miatt ez alkalommal több szavazatra volt szükség. Szerbiában 2020. április 26-án tartják a következő parlamenti választásokat. A magyarságnak egységesen kell fellépnie, hogy megőrizhesse parlamenti érdekképviseletét.

Szerző