Mi lesz veled, globalizált világ?

/

A XXI. században már voltak jelei, milyen sérülékeny a globalizált világ, és hogy mennyire nincs felkészülve egy nagyobb váratlan eseményre. Ilyen intő jelek voltak a 2003-as SARS járvány, a 2008-as gazdasági világválság és a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa is. Ezek a váratlan tragédiák a maguk súlya szerint alakították át a világot. Az új koronavírus (COVID-19) járvány után sem lesz már globalizált világunk ugyanaz, mint előtte. A kérdés csak a változás mértéke.

Még akár két hónapja se gondolhatta senki, hogy 2020 március 18-án ott fog tartani a világ, hogy országok zárkóznak be, kerülnek karanténba, repülőtereket zárnak le, nemzetközi eseményeket törölnek vagy halasztanak el, multi-és transznacionális vállalatok állnak le teljesen bizonytalan időre, beutazási tilalmakat hoznak, kijárási korlátozásokat vezetnek be. Ezt a sort sajnos még lehet folytatni, és egyelőre nem látni a végét. Az egészségügyi veszteségeken túl a gazdasági veszteségek már most óriásira rúgnak, repülőtársaságok mennek tönkre, vendéglátóegységek, hotelek kényszerülnek bezárni – sokuk végleg -, és szolgáltatások szűnnek meg. A vírus ilyen rohamtempóban való terjedésének és a gazdaság hirtelen zuhanásának a legfőbb oka az a jelenség, amely ilyen magasságokba emelte az emberiséget és a gazdasági világot: a globalizáció.

Miért is a globalizáció?

Ahhoz, hogy belássuk, miért a globalizáció, elsőnek is meg kell értenünk a folyamatot. Anthony Giddens brit szociológus így írja le „A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.”

Tehát a globalizáció az a jelenség, ami lehetővé tette, hogy ugyanazt a Coca-Colát ihatjuk Magyarországon, Afrikában vagy akár a világ szinte bármelyik pontján, mint az USA-ban. Sajnos ebből következően egy másik példával élve jelenleg ugyanaz a Covid-19 járvány pusztít nálunk 1-2 hónap eltéréssel, mint a kiinduló pontjában Vuhanban, Kínában.

Sok bírálója ellenére a globalizációnak rengeteg előnye van. Gondoljunk csak arra, hogy a globalizáció hatalmas segítséget nyújt a szegénység leküzdéséhez és milliókat emel ki a nyomorból. A legszegényebb országok is használhatják vívmányait, mint például a telefont, az internetet, a GPS-t. Lehetővé tette azt is, hogy szinte mindenki a világ bármely pontján hozzáférhessen az információkhoz, hírekhez. Előnyként említhetjük, hogy a világ összes országába eljuthatunk nagyobb fennakadás nélkül.

A sors fintora, hogy pont a globalizáció egyik legnagyobb előnye vezetett a világjárványhoz: a határok és a kontroll teljes eltűnése. Az emberek szinte ellenőrzés nélkül utaztak a világ egyik pontjából a másikba a járvány kitörésekor, és még utána is.

A globalizált világ

A koronavírus azért válhatott ilyen gyorsan világjárvánnyá, és azért érezteti hatását egészségügyileg és gazdaságilag is a világ minden pontján szinte egyszerre, mert a világ országai a globalizáció hatására teljesen nyitottá és függővé váltak egymás irányában. Egy jó példa erre az ellátási láncok esete: ahogy a kínai gyártósorok leálltak, az európai és amerikai gyárak sem tudtak dolgozni alapanyag és információ hiányában, és valószínűleg ez fordítva is meg fog történni. A globalizáció hatására rohamtempóban kirobbant világjárványra, pont a globalizáció fog megoldást adni, hiszen reményeink szerint a világ összefogásával olyan hamar meg fog szűnni a krízis, ahogy kitört. Természetesen a járvány hatásait még akár hosszú évekig is érezni fogja a globalizált világ. A járvány leküzdése után két forgatókönyv, illetve ezek keveredése képzelhető el.

Globalizáció a koronavírus után?

„A globalizáció ellen lázadni körülbelül ugyanannyira értelmetlen, mint ha valaki a genetikai kód ellen lázadna azért, mert nem tetszik neki, hogy léteznek szúnyogok” (Mérő László)

Természetesen a globalizáció folyamata nem fog leállni, de ez a helyzet sok kérdésre fog választ adni és új irányba tereli a világ országait. Már most, a járvány kellős közepén is látható, hogy az internetnek és az online térnek még nagyobb szerepe lesz az eddigieknél is. Látható, hogy a vírus által korlátozott országokban a munka nagy része és az oktatás is már az online térben folyik, ezzel hozzásegítve a világot a még nagyobb digitalizációhoz. Ez meg fogja mutatni, hogy a hagyományos iskolák és munkahelyek nagy része is kiváltható, már akár most is.

Tehát a világ várhatóan két forgatókönyv, vagy ezek keveréke közül fog választani, miközben egy dolog biztos: az online térnek nagyobb szerepe lesz, mint valaha. Az egyik ilyen forgatókönyv a globalizáció tudatos lassítása és a nyitottság korlátozása lehet. A járványból tanulva az országok jobban bezárkóznak, újra megjelenhetnek a külső határok és a szigorúbb ellenőrzések. Gazdasági sérülékenységeiket megtapasztalva, akik tehetik, megpróbálják az országhatárokon belülre hozni a létfontosságú üzemeket, hogy egy hasonló krízishelyzet esetén ne legyenek ennyire kiszolgáltatva egymásnak. Az országok, beleértve a lakosságot, tartalékokat halmoznak fel, hogy ne érje őket ilyen felkészületlenül egy esetleges újabb krízishelyzet.     

A másik lehetőség, hogy a globalizáció még gyorsabb ütemre kapcsol az országok példátlan összefogása után. A határok még inkább eltűnnek, és az országok, közösségek a mainál is nyitottabbak lesznek egymás felé. Viszont biztos, hogy vészforgatókönyvek fognak íródni, és globális normák fognak képződni, hogy a következőkben ne érje az emberiséget egy váratlan vészhelyzet ilyen felkészületlenül. Hiszen, ahogy már most is látjuk, a vírust csak közös fellépéssel, és egymással összehangolt, szigorú korlátozásokkal lehet megállítani.

A koronavírus járvány legyőzése után, tehát bizonyos, hogy világunk egy új eddig ismeretlen vízre fog evezni. Sokak élete és a lakosság attitűdjének teljes egésze fog megváltozni egyik napról a másikra.
Egy biztos, a világot felkészületlenül érte a világjárvány, de pont ez fogja megmutatni, hogy milyen gyorsan tud reagálni és megoldani egy globális problémát, ha az embereket közös akarat és cél vezérli.

Kapcsolodó cikkek

Az Ígéret (kül)Földje

Az itthoni ’X’ és a külföldi ’3X’ fizetésnek a különbözete a hazaszeretetem. Nagy kérdés, hogy elég-e?

Airbnb: mi történik ezután?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője úgy gondolja, hogy azok, akik eddig rövidtávú lakáskiadásból próbáltak

Svábhegy

Svábhegy a főváros legzöldebb területe a XII. kerületben. Feljegyzések szerint a nevét onnan kapta, hogy 1686.