A fiatalok és a közösségi média – adatvédelem, információgyűjtés

Kép: Pixabay

A XXI. század leglátványosabb tendenciájaként azt azonosíthatjuk, hogy a körülöttünk lévő világ rohamléptékben digitalizálódik. Az életünk gyakorlatilag minden területét átszövi az informatika. Jelen van többek között a szórakozásban, az oktatásban és a munka területén is. (Ezutóbbi esetében azt láthatjuk, hogy alig akad olyan foglalkozás, amelyhez ne lenne szükség számítógépes ismeretekre.) Ezekből fakadóan egyértelmű, hogy manapság bizonyos digitális kompetenciák megléte elengedhetetlen a társadalomban való boldoguláshoz. Az Európai digitális kompetencia keretrendszer tanulmány a digitális kompetenciákat öt fő csoportra osztja, melyekben az állampolgároknak jártasságot kell szerezniük: információgyűjtés/információfeldolgozás, kommunikáció, tartalom-létrehozás, biztonság és problémamegoldás.

A technológiákat és a digitális világot figyelve az egyik legnagyobb fejlődést az elmúlt években a közösségi média területén tapasztalhatjuk. Mondhatjuk, hogy az életünk szerves részévé vált.

Ma már nem állíthatjuk, hogy a közösségi média kizárólagosan a fiatalok terepe lenne, ugyanakkor tény, hogy az ő életükben kiemelt szerepet tölt be.

Használják a magánéletben és a munkában egyaránt, illetve a fent említett digitális kompetenciákkal kapcsolatos tevékenységeik döntő többségét is a közösségi médián keresztül gyakorolják. E csatornákon keresztül kommunikálnak és a hírek jelentős része már innen jut el hozzájuk. Továbbá a nagy arányú használatból következően a biztonság/adatvédelem kérdése szintén érinti őket.

Fent említésre került (és talán már mindannyian tapasztalhatjuk), hogy milyen nagy hatással van a fiatalabb generációk életére a közösségi média. A mindennapi életünkben érzékelhető (tagadhatatlan) előnyei mellett azonban – leginkább a túlzott térhódításuk miatt – számos veszélyt rejtenek a közösségi média felületei, melyeknek fokozottan ki vannak téve a fiatalok is.

Ezen írás leginkább a gondolatébresztést célozza. A fiatalok és a social media viszonya, illetve az esetleges veszélyek kimerítő jellegű vizsgálata egy nagy terjedelmű tanulmány alapjai lehetnének. Én jelenleg két tárgykört szeretnék kiemelni, és az olvasó figyelmébe ajánlani.

Az egyik a biztonság/adatvédelem kérdése. A közösségi média használata során személyes adataink egy része másokhoz kerül. (Ahhoz, hogy egyáltalán használhassuk ezeket a felületeket, sokszor egy rakás adatunkat meg kell adni, és akkor még nem beszéltünk azokról az információkról, melyeket a használat során adunk ki magunkról – olykor netán akaratlanul.) Ez bizonyos esetekben komoly kockázatot, veszélyt jelenthet. Problémaforrásként azonosíthatjuk azt, hogy

a fiatalok sok esetben nincsenek tisztában az alapvető adatvédelmi kérdésekkel.

Nem rendelkeznek ismeretekkel arról, milyen jogaik vannak, és azt sem tudják, miként kezelhetik ezek a platformok az adataikat. Tipikus eset, hogy a regisztráció során el sem olvassák az adatkezelési szabályzatot, illetve a felhasználási feltételeket, és olykor meglepetten tapasztalják, milyen módon és célokra történik az adataik felhasználása.

Ugyanakkor a problémát – ami a felhasználók által nem kívánt módon történő adatkezelésben ölt testet – egy másik jelenség is táplálja: a közösségi média országhatárokon átívelése és a technika gyors fejlődése okán a vonatkozó szabályozás néhol nem egyértelmű, hiányos, vagy egyszerűen lemaradásban van a technikai állapothoz képest. A közösségi médiát uraló vállalatok természetesen megpróbálják kihasználni a zavaros helyzetet, és minél több hasznot húzni belőle, aminek a kárát akár a felhasználók láthatják.

(Az adatvédelem kérdésének fontossága egy közelmúltbéli eseten keresztül is jól látható. Az Amerikai Egyesült Államok és a TikTok közösségi platform példája jól érzékelteti a téma súlyát. Ebben az esetben az illetékesek egyenesen nemzetbiztonsági kockázatként értékelték a megkérdőjelezhető adatkezelést.)

A másik tárgykör, ami górcső alá vételre érdemes, az az információgyűjtés/információfeldolgozás. Mint fentebb említésre került, manapság a hírek egy jelentős része a közösségi médián keresztül jut el a polgárokhoz. Ez a fiatalok körében hatványozottan igaz. Ennek fényében kifejezetten relevánssá válik a kérdés, hogy mi jelenik (jelenhet) meg ezeken a felületeken. Ha valamennyire ismerjük a közösségi média világának működését, tudhatjuk, hogy a bejegyzések, információk eljutását a felhasználókhoz a rendszer valamiféle módon szabályozza. Ez rendkívüli befolyást biztosít a tulajdonosoknak, irányítóknak, akik azzal, hogy megszabják, mi jelenik meg a felületeiken, gyakorlatilag azt is meghatározzák mi jut el a fiatalság jelentős részéhez. Ugyanis az ifjúság nagy része ma a közösségi médiára elsődleges – nem ritkán pedig kizárólagos – információforrásként tekint.

Ezen állapot könnyedén

okozhatja a nyilvánosság torzulását, sőt akár a média- és véleménypluralizmust is veszélybe sodorhatja.

És ez nem egyfajta elvont veszélyről való elmélkedés, ez a jelenünk kőkemény valósága. Láthatjuk, hogy a közösségi médiát birtoklók erőteljesen élnek ezzel a befolyásukkal és alakítják, torzítják a nyilvánosságot. (Ez tetten érhető abban, hogy ma már egyértelmű az a tendencia, hogy a jobboldali, konzervatív véleményeket megpróbálják elfojtani, de legalábbis háttérbe szorítani.) A torzított nyilvánosság pedig a fiatalok (szociális) fejlődését negatívan befolyásolja.

(Ezenfelül, ha tágabb – politikai – kontextusban szemléljük, az ilyen fajta nyilvánosság nem csak az egyének számára okoz kárt, de akár a demokrácia létét is veszélyeztetheti.)

Úgy gondolom, hogy e két nagy problémakör okozta ártalmak enyhítésére ugyanazon megoldás lehet a legsikeresebb: a fiatalok digitális kultúrájának fejlesztése és a közösségi média tudatos használatára való nevelés.

Magyarországon voltak, vannak ígéretes kezdeményezések (pl. Digitális Immunerősítő Program), melyek a felvázolt problémákhoz kapcsolódnak, ugyanakkor – úgy érzem – érdemes lenne jóval nagyobb figyelmet fordítani a digitális kultúránk fejlesztésére. Azt gondolom, a közoktatás ezen szegmensét erősíteni mindenképpen üdvös lenne, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke!

Kapcsolodó cikkek